|


Tamas
Ungvari, writer, translator, editor, and university professor
is spending two Semesters in Los Angeles and the rest of his
time in Budapest, Hungary is best described as a maverick
of transcontinental intellectual life. His studies include
the trilogy of the philosophy of literature (The Philosophy
of Beauty / Introduction to Literature, Poetica, and Time
and the Novel (Budapest. Maecenas 1996); Studies in Hungarian
History and Literature (Eleven Centuries in the Heart of Europe,
on CD, editor, Sources of Hungarian History). Lately the focus
of Dr. Ungvari's Research became Jewish Cultural Studies.
His major work was published in the Social Science Monograph
Series, Boulder Colorado under the title The 'Jewish Question'
in Europe - the Case of Hungary, New York, Distr. Columbia
University Press, 2000.
Various honors were bestowed upon the work and the person
of Dr. Ungvari.
Jozsef Attila Prize for eminence in writing
Cross of Honor of the Hungarian Republic, 1995.
Doctoral Member of the Hungarian Academy of Sciences, 1986
Professor Emeritus University of Jewish Studies, Budapest,
2008
His teaching career included
Faculty, American Studies, Salzburg, Schloss Leopoldskoron
DAAD fellow, Ernst Maximilian University, Munich
Overseas fellow, Clare Hall
Overseas fellow, Churchill College, Cambridge
Fulbright teaching Award, Claremont-McKenna College, California
The Hartley Burr Alexander professor of the Humanities, Scripps
College, California
California State University, Northridge, California, 2001-2008
Departments of History, Religious Studies, English
Rabbinic Seminar - University of Jewish Studies, Budapest,
Hungary 2008/2009
Recent Work
After the Fall - the Cultural History of Europe in the Interwar
Period 2008 June
Budapest Ulpius Publishing house.
Tamas Ungvari is the editor-at large of the American Nepszava/Szabadsag,
New Jersey.
Nem egészen értem, hogyan jutottam el hetvenedik életévemig,
mégis hálás vagyok érte a sorsnak. Minden ellene szólt, hogy ezt
a magasnak számító kort elérjem. Serdülőkoromat tönkretette a
második világháború, ifjúkoromat egy másik diktatúra. A berlini
fal leomlásával beköszöntő szabadság hatalmas esély, bár
kulturális hozama egyelőre csekély. Panaszáriát mégse várjon
tőlem senki. Ha egyetlen mondatban kellene megfogalmaznom, mi
volt az életem, ennyit mondok: menekültem előre. A
pályaváltoztatás- és igazítás a világon mindenütt előny, nekem
sokszor a szememre vetették. Holott én sokszor igazítottam.
Voltam szerkesztő, dramaturg, műsorvezető a tévében, írtam
tudományos könyveket s egy Beatles-bibliát, szekérderékszámra
fordítottam regényeket és színdarabokat, vezettem számítógépes
céget. A jégkorszakban, amelyikben éltem, az előremenekülés
ígérte a túlélést. Így nem értek a nyomomba. Az egyéniségemet a
változási képesség alakította.
A jégkorszakbeli pályákat nem azon kell mérni, milyen
magasra húztak. Hanem azon, hogy sikerült-e a radar alatt kellő
sebességgel repülni, hogy észre ne vegyenek földi ütegek.
Érdemnek tudom, hogy soha nem volt hatalmam senki felett. Nem
álltam be az ideológiai összeesküvésekbe, mert azokról kezdettől
fogva tudtam, hogy az a privilégiumok maffiája. Abban a
felsőoktatási intézményben, ahol tanítottam, szobám sohasem
volt, vagy telefonom. Az irodámat az aktatáskámban hordtam.
Díjat ha kétszer kaptam, amikor a nevem kezdőbetűihez értek. A
névjegyemről, ha nyomatnék, mégis lelógnának címeim s rangjaim.
Igaz, azokat külföldön szereztem. Ha összeadom az esztendőket,
amelyeket Angliában, Németországban, Amerikában töltöttem,
évtizedekre rúgnak. Nyolcadik esztendeje élek az Egyesült
Államokban, West Hollywoodban. A kaliforniai állami egyetem (California
State University, Northridge) adott otthont, A University of
California Los Angeles XLS páratlan dobogót adott.
Az életprogramomat beteljesítettem. Tőlem senkinek nem kell
és nem kellett félnie, engem viszont bátran lehetett és lehet
irigyelni. A hetven, csak azért is boldog esztendőért, a
feneketlen jókedvemért. Most is egy könyvemen dogozom,
felteszem, kiadják. Hogy az eddigieket olvassák-e? Többen, mint
bevallják, foszlányaikat, persze itt-ott felfedezem, persze
idézőjel nélkül. A legbüszkébb a magányomra vagyok: akolban,
csordában sosem éltem. Nem voltam kitartott író: állásban
vagyok, hogy az egyetemről kijöttem, a szolgálati éveim száma
elérte az ötvenet.
Az a vidám pesszimista, aki vagyok, tisztelettel köszönti
olvasóit, híveit, irigyeit és ellenfeleit. Minden úgy volt jó,
ahogyan volt. A jövőről meg nincs mit beszélni
 |
Az ELTE angol–magyar szakán végzett 1952-ben, a Csillag
rovatvezetője lett, 1957-től aspiráns, 1959-től a Magyar
Nemzet szerződéses munkatársa, 1960-tól fordító, dramaturg,
a Budapester Rundschau szerkesztője. 1970-től a Magyar
Színházi Intézet főmunkatársa, 1975-től a Szépirodalmi
Könyvkiadó szerkesztője, 1980–81-ben a Színház- és
Filmművészeti Főiskola docense, 1982-től egyetemi tanára.
Több külföldi egyetem vendégprofesszora. Az irodalomtudomány
kandidátusa (1968), a Magyar Tudomános Akadémia doktora.
(1989). A nemzetközi P.E.N. Club magyar tagozatának két
cikluson át volt főtitkára. Az angliai Cambridge Churchill
kollégiumában „overseas fellow”-vá választották. Fulbright
vendégprofesszorként négy esztendőt töltött a kaliforniai
Claremontban. IREX csereprofesszorként előadott a Columbia,
Yale és Harvard egyetemeken.
Művei: Fielding (1955); Thackeray
(1962); Modern tragikum – tragikus modernség (1966);
Az eltűnt személyiség nyomában (1966); Poétika
(1967); Beatles biblia (1969, 1993); Ikarusz fiai
(1970); Találkozások a világhírrel (1972); Déry
Tibor alkotásai és vallomásai tükrében (1973); A rock
mesterei (1974); Világszínház (1974); A regény
és az idő (1977); A torinói szemfödő (1978);
Brecht színházi forradalma (1978); Avantgarde vagy
realizmus? (1979); A harmadik csatorna (1984);
A modern irodalom válaszútjain (1984); Nemcsak
Babilonban (1984); Kaland és gondviselés (1985);
Rekviem egy manekenért (1985); A titkos háború
(1986); Az irodalomtörténet diszkrét bája (1988);
A szépség születése (1988); Das Geständniss
(1989); A védelem tanúja (1990). Ahasvérus és
Shylock - a magyar zsidó történelemről(1999), Lezáratlan
nyomozás (2004)
Díjak: A Művészeti Alap irodalmi díja (1984); József
Attila-díj (1985).Kitüntetés: Magyar
Köztársaság középkeresztje polgári tagozat..
THIS SITE IS POWERED BY EQNET HUNGARY |