Tamas Ungvari, writer, translator, editor, and university professor is spending two Semesters in Los Angeles and the rest of his time in Budapest, Hungary is best described as a maverick of transcontinental intellectual life. His studies include the trilogy of the philosophy of literature (The Philosophy of Beauty / Introduction to Literature, Poetica, and Time and the Novel (Budapest. Maecenas 1996); Studies in Hungarian History and Literature (Eleven Centuries in the Heart of Europe, on CD, editor, Sources of Hungarian History). Lately the focus of Dr. Ungvari's Research became Jewish Cultural Studies. His major work was published in the Social Science Monograph Series, Boulder Colorado under the title The 'Jewish Question' in Europe - the Case of Hungary, New York, Distr. Columbia University Press, 2000.

 

 

 

 

 

 

Various honors were bestowed upon the work and the person of Dr. Ungvari.
Jozsef Attila Prize for eminence in writing
Cross of Honor of the Hungarian Republic, 1995.
Doctoral Member of the Hungarian Academy of Sciences, 1986
Professor Emeritus University of Jewish Studies, Budapest, 2008

His teaching career included
Faculty, American Studies, Salzburg, Schloss Leopoldskoron
DAAD fellow, Ernst Maximilian University, Munich
Overseas fellow, Clare Hall
Overseas fellow, Churchill College, Cambridge
Fulbright teaching Award, Claremont-McKenna College, California
The Hartley Burr Alexander professor of the Humanities, Scripps College, California
California State University, Northridge, California, 2001-2008
Departments of History, Religious Studies, English
Rabbinic Seminar - University of Jewish Studies, Budapest, Hungary 2008/2009

Recent Work

After the Fall - the Cultural History of Europe in the Interwar Period 2008 June
Budapest Ulpius Publishing house.

Tamas Ungvari is the editor-at large of the American Nepszava/Szabadsag, New Jersey.


 

Nem egészen értem, hogyan jutottam el hetvenedik életévemig, mégis hálás vagyok érte a sorsnak. Minden ellene szólt, hogy ezt a magasnak számító kort elérjem. Serdülőkoromat tönkretette a második világháború, ifjúkoromat egy másik diktatúra. A berlini fal leomlásával beköszöntő szabadság hatalmas esély, bár kulturális hozama egyelőre csekély. Panaszáriát mégse várjon tőlem senki. Ha egyetlen mondatban kellene megfogalmaznom, mi volt az életem, ennyit mondok: menekültem előre. A pályaváltoztatás- és igazítás a világon mindenütt előny, nekem sokszor a szememre vetették. Holott én sokszor igazítottam. Voltam szerkesztő, dramaturg, műsorvezető a tévében, írtam tudományos könyveket s egy Beatles-bibliát, szekérderékszámra fordítottam regényeket és színdarabokat, vezettem számítógépes céget. A jégkorszakban, amelyikben éltem, az előremenekülés ígérte a túlélést. Így nem értek a nyomomba. Az egyéniségemet a változási képesség alakította.
    A jégkorszakbeli pályákat nem azon kell mérni, milyen magasra húztak. Hanem azon, hogy sikerült-e a radar alatt kellő sebességgel repülni, hogy észre ne vegyenek földi ütegek. Érdemnek tudom, hogy soha nem volt hatalmam senki felett. Nem álltam be az ideológiai összeesküvésekbe, mert azokról kezdettől fogva tudtam, hogy az a privilégiumok maffiája. Abban a felsőoktatási intézményben, ahol tanítottam, szobám sohasem volt, vagy telefonom. Az irodámat az aktatáskámban hordtam. Díjat ha kétszer kaptam, amikor a nevem kezdőbetűihez értek. A névjegyemről, ha nyomatnék, mégis lelógnának címeim s rangjaim. Igaz, azokat külföldön szereztem. Ha összeadom az esztendőket, amelyeket Angliában, Németországban, Amerikában töltöttem, évtizedekre rúgnak. Nyolcadik esztendeje élek az Egyesült Államokban, West Hollywoodban. A kaliforniai állami egyetem (California State University, Northridge) adott otthont, A University of California Los Angeles XLS páratlan dobogót adott.

    Az életprogramomat beteljesítettem. Tőlem senkinek nem kell és nem kellett félnie, engem viszont bátran lehetett és lehet irigyelni. A hetven, csak azért is boldog esztendőért, a feneketlen jókedvemért. Most is egy könyvemen dogozom, felteszem, kiadják. Hogy az eddigieket olvassák-e? Többen, mint bevallják, foszlányaikat, persze itt-ott felfedezem, persze idézőjel nélkül. A legbüszkébb a magányomra vagyok: akolban, csordában sosem éltem. Nem voltam kitartott író: állásban vagyok, hogy az egyetemről kijöttem, a szolgálati éveim száma elérte az ötvenet.
    Az a vidám pesszimista, aki vagyok, tisztelettel köszönti olvasóit, híveit, irigyeit és ellenfeleit. Minden úgy volt jó, ahogyan volt. A jövőről meg nincs mit beszélni

 

 

Az ELTE angol–magyar szakán végzett 1952-ben, a Csillag rovatvezetője lett, 1957-től aspiráns, 1959-től a Magyar Nemzet szerződéses munkatársa, 1960-tól fordító, dramaturg, a Budapester Rundschau szerkesztője. 1970-től a Magyar Színházi Intézet főmunkatársa, 1975-től a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1980–81-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola docense, 1982-től egyetemi tanára. Több külföldi egyetem vendégprofesszora. Az irodalomtudomány kandidátusa (1968), a Magyar Tudomános Akadémia doktora. (1989). A nemzetközi P.E.N. Club magyar tagozatának két cikluson át volt főtitkára. Az angliai Cambridge Churchill kollégiumában „overseas fellow”-vá választották. Fulbright vendégprofesszorként négy esztendőt töltött a kaliforniai Claremontban. IREX csereprofesszorként előadott a Columbia, Yale és Harvard egyetemeken.
Művei: Fielding (1955); Thackeray (1962); Modern tragikum – tragikus modernség (1966); Az eltűnt személyiség nyomában (1966); Poétika (1967); Beatles biblia (1969, 1993); Ikarusz fiai (1970); Találkozások a világhírrel (1972); Déry Tibor alkotásai és vallomásai tükrében (1973); A rock mesterei (1974); Világszínház (1974); A regény és az idő (1977); A torinói szemfödő (1978); Brecht színházi forradalma (1978); Avantgarde vagy realizmus? (1979); A harmadik csatorna (1984); A modern irodalom válaszútjain (1984); Nemcsak Babilonban (1984); Kaland és gondviselés (1985); Rekviem egy manekenért (1985); A titkos háború (1986); Az irodalomtörténet diszkrét bája (1988); A szépség születése (1988); Das Geständniss (1989); A védelem tanúja (1990). Ahasvérus és Shylock - a magyar zsidó történelemről(1999), Lezáratlan nyomozás (2004)
Díjak: A Művészeti Alap irodalmi díja (1984); József Attila-díj (1985).Kitüntetés: Magyar Köztársaság középkeresztje polgári tagozat.. 

 

THIS SITE IS POWERED BY EQNET HUNGARY